Eddig is ezt tettük – mondhatnánk – próbáltunk a legokosabban gazdálkodni vállalkozásainkban. Miért hát e buzdítás és miért a „2023”-as évszám a cím végén? Mert 2022-ben már csak a gazdasági környezet negatív hatásaival szembeni ad hoc intézkedésekre van idő. Jövőre azonban „nagyon észnél kell lennünk”. Az energiaválság önmagában is jelentős kihívás, egy inflációval nehezített gazdasági környezet azonban, sokakat fog csődhelyzet elé állítani.
A várható negatív hatások kivédésére jó stratégiát, csak lehetőségeink és erőforrásaink ismeretében, azok számbavételét követően lehet készíteni. Ezek folyamatos figyelése tehát létkérdés, ami a hagyományos (az Áfát-t 20-án „bediktáló”) könyveléssel nem lesz könnyű. Szerencsére már terjedőben az a könyvelői felfogás, hogy a fő feladat – a törvényi kötelezettségek teljesítése mellett – a vállalkozás menedzsmentjét minél több aktuális adattal ellátni. (Ezt vallja például a Consult-Union is…)
A gazdaságfejlesztés éve (2021) után úgy hozta a sors, hogy ismét tartalékjaink és erőforrásaink számbavétele – nem pedig a versenyképesség mindenáron való fokozása – a feladat. De melyek is ezek? Csak néhány példa a legkézenfekvőbb lehetőségek közül:
- energia gazdálkodásunk racionalizálása és – lehetőségeinkhez képest – korszerűsítése,
- eszközgazdálkodásunk és anyagfelhasználásunk folyamatos ellenőrzése,
- korszerű beszerzési metódusok bevezetése
és talán a legfontosabbak – persze ez már inkább a „vésztartalék” kategória és nyilvánvalóan a likviditásunkkal van összefüggésben – a vevői előlegek kiterjesztése, másrészt a szállítók felé történő tartozás lehetőségének növelése. Persze megállapodás alapján, nem úgy ahogy néhány multi diktátumaival teszi ezt. (Szállítóiknak csak harminc napra hajlandóak fizetni, míg a vevőiktől azonnali fizetést követelnek meg.)
Erőforrásaink monitorozásával a cél valójában a tervezhetőség, vállalkozásunk döntési mechanizmusainak hatékonyabbá tétele, azaz „háborús körülmények közti versenyképességünk”, vagy éppen életbenmaradásunk esélyének növelése. Mindehhez persze „naprakész adatok” kellenek, amikoris a könyvelés, havi (esetleg heti) zárásaival, olyan adatsorral szolgál, ami már alapja lehet a gazdasági környezet negatív hatásai elleni tervszerű „védekezésnek”.
Ennek előfeltétele azonban, a hagyományosnál szervezettebb ügyvitel, kontrolling orientált könyvelési rendszer, továbbá támogatás a vállalkozás menedzsmentjének az ebben való eligazodáshoz, az egyes gazdasági események helyes adóügyi megítélését is ideértve. Ehhez nyújt segítséget például a Consult-Union Mikro- és Kisvállalkozói Tanácsadó és Innovációs Irodája, kamarai önkéntes tagoknak térítésmenetesen.
A megoldás tehát a várható kihívásokra ezúttal is az innováció, azaz az innovatív gondolkodás, még pontosabban a mikro- és kisvállalkozások működésének az innovációja, ami az egyetlen lehetséges megoldás a várható recesszió káros hatásainak ellensúlyozására. Vegyük számba tehát erőforrásainkat, mérjük föl tartalékjainkat és próbáljunk okosan gazdálkodni mindezzel.
Varga István